Múzeumok Szekszárdon: Szobrok Szekszárdon: GARAY JÁNOS SZOBRA  A Zöldkút teret, ahol a szobor áll, 1881-ben nevezték el Garay térnek. Akkor a szobor helyén még kút volt. Garay János költő, író, újságíró és szerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1812. október 12-én született. Első műve, a Csatár című hősköltemény, Augusz Antal és Bezerédj István támogatásával 1834-ben jelent meg. Legismertebb művének fő alakja Háry János (Az obsitos). A szobor alkotója: Szárnovszky Ferenc, aki Barabás Miklós rajzát használta fel. A szobrot 1898. június 5-én avatták fel. Az öntés Párizsban készült a Gruet-cégnél. A talapzatot Hector d’Espona műépítész tervezte. Késő reneszánsz stílusú műalkotás. A géniusz babérágat nyújt a főalaknak, (Köllő Miklós alkotása) a nyugati oldalon lévő relief, az Obsitos (Háry János) egyik jelenetét ábrázolja. A talapzat két oldalára Garay János leghíresebb verseinek címét vésték.
’’Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe, mint a bikavér, S mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér. És a tőke, melyen termett, Nemde, oly zöld, mint a rét? Hol leled föl szebben együtt Szép hazánk háromszínét?,, /Garay János: Szekszárdi Bordal/ PROMÉTHEUSZ-PARK  A szobrok alkotója: Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész.
A park alkotója: Mőcsényi Mihály professzor. A névadó szobor környezete hazánk egyetlen olyan tere, melyet a szobrász a saját elképzelései szerint alakíthatott ki művéhez. A park növényzetét 300 féle díszcserjéből és virágból tervezte színpompás kertté. Ma csak töredéke látható. Prométheusz arról nevezetes, hogy az emberek számára ellopta a tüzet az istenek hegyéről. A két saskeselyű, a sziklák már a történet végét, Prométheusz szenvedéseit sejtetik. A szobrászművész alkotását dicséri, hogy az egyik keselyű időnként ’’elrepül’’, és Európa egyes városaiban kiállítják. Az eredeti Prométheusz-szobor Antwerpenben látható, az itt található, két keselyűvel kiegészülve, annak tökéletes másolata. BABITS MIHÁLY SZOBRA  Alkotó: Kis Kovács Gyula szobrászművész.
A bronzszobrot 1971-ben állították fel a nevét viselő művelődési ház melletti kis térre. Onnan helyezték át a mai helyére, a Sétakert platánjai alá. BABITS MIHÁLY SZOBRA  Alkotó: Farkas Pál szekszárdi szobrászművész.
A művet 1981-ben avatták fel. A töprengő költő szobra a szülőház elválaszthatatlan része lett.
KILÁTÓ  Alkotó: Kiss István szobrászművész.
1983-ban állították fel a város címerének jelképeiből felépített kilátó kompozíciót. Valószínűleg a felírt élő közéleti személyek neveivel okozott jogos kritikák is közrejátszottak abban, hogy a funkciójának kiválóan megfelelő alkotás befejezetlen maradt. A talapzat apszisaiba elképzelt várostörténeti domborművek sajnos nem készültek el.
MILLECENTENÁRIUMI EMLÉKMŰ  Alkotók: Adorján Endre és Farkas Pál szobrászművész.
A honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére készítette a városi önkormányzat 1996-ban a Liszt Ferenc térre. Az egymást követő évszázadokat jelképező siklósi márványlapokat helyi jellegzetességekre és történésekre utaló motívumok díszítik.
MILLENNIUMI TÖRTÉNELMI PANNÓK Alkotó: Baky Péter festőművész Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában található a két történelmi pannó (250 cm * 500 cm-es festmények), melyeket 2000. augusztus 20-án avattak fel. A pannók két jelentős időszakhoz kapcsolódva montázsszerűen jelenítik meg Szekszárd város történetének néhány jelentős eseményét és az ezekhez kapcsolható személyeket. A jobb oldali lépcsőfeljáróban elhelyezett pannó fő témája a város alapítójának ’’legendája’’ , mikor is I. Béla király átadja a pécsi megyéspüspöknek a város alapító levelét (1061). Szemben állva a kompozíció jobb oldalán a római korra utaló rekvizitumok, mellettük, fölöttük a honfoglalásra utaló jelenetek egy körtánc, a sámán, és a nyilazó magyarok. Bal oldalán Szent László figurája jelenik meg a kun leánnyal, míg a pannó sarkában italozó három barát, ferences rendi szerzetes, utalás a szőlőművelést rendszerbe foglaló egyháziakra. A bal oldali lépcsőfeljáróban elhelyezett pannó középpontjában a szabadságharc és a kiegyezés jelentős figuráinak portréit (Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Széchenyi István, Csapó Dániel, Bezerédj István, Perczel Mór, Szluha György plébános, Garay János, Wosinsky Mór, Dienes Valéria) öleli körül egy szekszárdi 48-as lobogó és a közismert 56-os zászló. Szemben állva bal oldalán Augusz Antal báró és Liszt Ferenc alakja, jobb oldalt Mészöly Miklós, Babits Mihály, Baka István portréi láthatók, közöttük Szekszárd néhány jellegzetes épületének részletével. 56-OS EMLÉKMŰ  Alkotó: Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész
A Szent István téren álló emlékművet 2000. október 23-án avatták fel.
SZENT LÁSZLÓ SZOBRA  Alkotó: Nagy Benedek szobrászművész
Szekszárd védőszentjének, Szent Lászlónak szobrát 2001. július 27-én, László napján avatták fel a Béla téren. A legendák szerint a szobor helyén állt hajdan Szent László kútja. A Képes Krónika Szent László legendája iniciáléjának, a P betűbe foglalt rajznak a zsűri által is bravúrosnak minősített plasztikai megoldásán túl az alkotás ivókútként is funkcionál. MILLENNIUMI KAPU  A szoborkompozíció tervezője: Csíkvári Péter szobrászművész,
Alkotói: Bakos Ildikó Gábor Éva Mária Gáti Gábor Király Vilmos Ligeti Erika szobrászművészek, Kivitelező: Szatmári Juhos László szobrászművész Az évezred kapuját 2001. augusztus 20-án avatták fel a Luther téren. A kapu az elmúlt korok jelentősebb kulturális és történelmi események szimbolikus motívumait idézve teret nyit a jövő felé.
A három szerkezeti egységből álló zseniálisan megvalósított szimbolikus kapu kapuszárnyán az öt művész összesen 20 bronztáblán (domborművön) fentről körbe lefelé haladva dolgozta el az elmúlt 2000 év kiemelkedő történelmi, kultúrális eseményeit, eredményeit. SZENT ISTVÁN SZOBRA Alkotó: Farkas Pál szobrászművész
A szobor 2002. augusztus 20-án a Szent István téren került felavatásra. A szobor értékét növeli, hogy közadakozásból valósult meg. Szigetvári Ernő szekszárdi lakos állt az adományszerzés élére. További inormációért kérjük látogasson el a Tolnaart honlapjára! Vissza a lap elejére
|
